A terhesgondozásról általában

A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos irányítja és végzi. Vidéken a Mozgó Szakorvosi Szolgálat (MSzSz) keretén belül havonta egyszer látogat el a szakorvos a településekre ahol a védőnő és a családorvos a szülész- nőgyógyásszal együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Nagyobb városokban illetve a kórházakhoz csatolt körzetekben a terhestanácsadókban a szülész- nőgyógyász a védőnővel végzi a terhesgondozást.

A terhesgondozás célja az anyai és magzati megbetegedés és halálozás csökkentése.

A terhesgondozás feladata az egyes rizikócsoportokba tartozó terhesek kiszűrése és a szakma szabályai szerinti megelőzés alkalmazása.

Terhesgondozás szempontjából három csoportra sorolhatjuk a terheseket:

1. Szövődménymentes, egészséges terhesek

A terhesek döntő többsége szövődmények nélkül viseli ki terhességét, de az ő esetükben is fontos a terhesség rendszeres ellenőrzése, illetve követése, hogy az esetlegesen megjelenő anyai és magzati szövődményeket időben felismerjük.

2. Rizikócsoportba tartozó, veszélyeztetett („nagy kockázatú”) terhesek

A terhesek kb. 30 %-a, akik jelenleg panaszmentesek, de akiknél a korábban fennálló anyai betegség vagy terhességi anamnézis miatt fokozott a veszélye a szövődmény kialakulásának.

3. Pathológiás terhesek  (kóros terhességi állapotok)

Szövődménnyel kísért terhességek, melyeknél a terhest, illetve magzatának állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, időnként szükség lehet intenzív megfigyelésre is.

Praeconceptionalis gondozás a tervezett fogamzás előtti tanácsadást és egészségügyi ellátást jelenti annak érdekében, hogy a fogamzás pillanatában és azt követően az anyai állapot a legstabilabb legyen és ezáltal a lehető legoptimálisabb feltételek teremtődjenek meg a magzat számára. (pl. cukorbeteg várandós anyák vércukorszintjének beállítása a terhesség vállalása előtt)

Amennyiben a terhes és párja úgy dönt, hogy megtartja terhességét, akkor felkeresik a terhesgondozást végző védőnőt, aki kiállítja számára a terhesgondozási kiskönyvet. Ha nem tudja a terhes, hogy melyik terhesgondozói körzetbe tartozik pl. :nagyobb  települések esetén, célszerű érdeklődni a háziorvosánál, illetve a lakásához közeli más kismamáktól ezirányú információt beszerezni.

Ebben a kiskönyvben vezeti az általa elvégzett vizsgálatok eredményeit és rögzíti a terhes által hozott egyéb eredményeket a megfelelő rovatokban. Terhesgondozási kiskönyvet csak védőnő állíthat ki. Ezt követően mind a terhesgondozóban dolgozó szakorvos, mind a terhes nő választott orvosa írhat a kiskönyvbe. A társadalombiztosítási juttatások igénybevételéhez legalább négy orvosi bejegyzéshez van szükség, míg koraszülés esetén 2 bejegyzéshez. A terhesség alatt az anyát szülész nőgyógyász szakorvos javaslatára a háziorvos betegállományba veheti, de a gondozást végző táppénzelési jogosultsággal rendelkező szülész-nőgyógyász szakorvos is.  A terhesgondozás rendjét és a feladatok megosztását a „33/1992. (XII.23.) NM rendelet – A terhesgondozásról” szabályozza.